<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>zoltanhosszu.com &#124; blog &#187; css3</title>
	<atom:link href="http://blog.zoltanhosszu.com/tags/css3/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://blog.zoltanhosszu.com</link>
	<description>Zoltan Hosszu&#039;s blog about xHTML, CSS, JavaScript, PHP</description>
	<lastBuildDate>Wed, 07 Apr 2010 20:07:53 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.0</generator>
		<item>
		<title>CSS, egy szebb és jobb jövőért</title>
		<link>http://blog.zoltanhosszu.com/2009/05/css-egy-szebb-es-jobb-jovoert/</link>
		<comments>http://blog.zoltanhosszu.com/2009/05/css-egy-szebb-es-jobb-jovoert/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 06 May 2009 20:50:56 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Zoltan</dc:creator>
				<category><![CDATA[CSS]]></category>
		<category><![CDATA[chrome]]></category>
		<category><![CDATA[css3]]></category>
		<category><![CDATA[firefox]]></category>
		<category><![CDATA[internet explorer]]></category>
		<category><![CDATA[kezdő]]></category>
		<category><![CDATA[safari]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://blog.zoltanhosszu.com/?p=37</guid>
		<description><![CDATA[Hogy mi is az a CSS? A web(lapok) egyik legfontosabb összetevője. A CSS nélkül szerintem még mindig valahol a web őskorában járnánk és a Netscape Navigatoros weblapoknál még mindig nem nagyon lehetne szebbeket készíteni, esetleg csak hosszú-hosszú HTML kódsorok megírásával. A Cascading Style Sheet egy &#8220;hálóközileg&#8221; elfogadott webes nyelv, amit a böngésző fordít le, dolgoz [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Hogy mi is az a CSS? A web(lapok) egyik legfontosabb összetevője. A CSS nélkül szerintem még mindig valahol a web őskorában járnánk és a <a title="Egy Netscape-es weblap" href="http://notes.1ec5.org/archives/2008/03/31/netscape304g-netscape.png" target="_blank">Netscape Navigatoros weblapoknál</a> még mindig nem nagyon lehetne szebbeket készíteni, esetleg csak hosszú-hosszú HTML kódsorok megírásával. A <a title="CSS Hivatalos oldal" href="http://www.w3.org/Style/CSS/" target="_blank"><em>Cascading Style Sheet</em></a> egy &#8220;hálóközileg&#8221; elfogadott <strong>webes nyelv</strong>, amit a böngésző fordít le, dolgoz fel és a honlapok grafikus részleteinek megformázását teszi egyszerűbbé és könnyen módosíthatóvá. Például körülbelül 5 sor szöveggel megformázható elfogadhatóra egy bekezdés (&lt;p&gt;), hogy egyedi betűtípusa, betűmérete, színe és sorköze legyen. Hasznos, nem?</p>
<p>A nyelv maga jelenleg a kettes és hármas verzió között stagnál, a legtöbb böngésző (Firefox, Safari, Chrome) támogatja a hármas verzió nagyrészét (kb 80%), de a jó öreg IE persze megint csak le van maradva: bár az IE8 kezd ledolgozni a lemaradásából, még így is sok-sok munkaórát kell beleölni a sitebuildereknek, ha CSS3 kód részeket is írnak IE8-ra.</p>
<p>A továbbiakban megnézzük, hogy hogyan is működik és mikre is lehet használni a CSS-t.</p>
<p><span id="more-37"></span>Az első és legfontosabb tanácsom, hogy ne kezdjünk el CSS-t írni a weblapunkhoz mielőtt nem vagyunk tisztában nagyjából a HTML nyelvvel, a CSS ugyanis erre épül, ugyanakkor a HTML teszi azt <em>használhatóvá</em> és <em>használandóvá</em>. A HTML sajnos elég szegényes készletekkel rendelkezik a webdesignerek számára, az a néhány meglévő stíluselem pedig csak körülményesen használható és minden egyes alkalommal be kell írni, amikor a szövegben vastaggal írt részeket mondjuk piros színűre akarod színezni:</p>
<pre class="brush:php">&lt;font color="red"&gt;&lt;b&gt;ez a szöveg piros&lt;/b&gt;&lt;/font&gt;, ez nem piros</pre>
<p>Na most ezt el lehet képzelni egy nagyobb táblázat megformázásánál, amikor mondjuk <em>minden egyes</em> fejlécnél ezeket be kell írni és a kiemelt elemeknél is hasonló eszközöket kell alkalmazni&#8230; A legnagyobb problémája igazából az, hogy egy idő után <strong>átláthatatlanná teszi a forrást</strong>.</p>
<p>A CSS kód egyszerűen a &lt;style type=&#8221;text/css&#8221;&gt;&#8230;&lt;/style&gt; tagek közt a HTML fájlba illesztve aktivizálódik. Persze a komolyabb oldalakhoz már külön fájlokat használnak a fejlesztők (a ZoltanHosszu.com CSS fájljai: <a href="http://www.zoltanhosszu.com/zoltanhosszu.css" target="_blank">zoltanhosszu.css</a>, <a href="http://www.zoltanhosszu.com/zoltanhosszu_hu.css">zoltanhosszu_hu.css</a>), de egyelőre mi még megelégedhetünk a &lt;head&gt; részbe illesztett kóddal. A fentiekkel szemben a CSS verzió így néz ki:</p>
<pre class="brush:css">&lt;style type="text/css"&gt;
b {
   color: red;
}
&lt;/style&gt;</pre>
<p>A HTML hozzá pedig:</p>
<pre class="brush:php">&lt;b&gt;ez a szöveg piros&lt;/b&gt;, ez nem piros</pre>
<p>Ezt a rövid kódot a forrásfájlba illesztve az <strong>összes</strong> &lt;b&gt; taggel jelölt rész piros színűre változik. Bár ezen a rövid szövegrészen első ránézésre úgy tűnhet, hogy bonyolítom itt az életetek, higyjétek el, <strong>hosszútávon nagyon megéri</strong>!</p>
<p>A <strong>leghasznosabb dolog</strong> a CSS-ben talán az, hogy különböző HTML tageket, mint pl &lt;a&gt;, &lt;p&gt;, &lt;h1&gt;, mind-mind egységes stílussal láthatunk el; ha pedig módosítani szeretnénk valamit a honlapon, akkor csak egy dolgot kell megkeresni, átírni és voila, mindenhol megváltozott a linkek színe, a fejlécek betűtípusa és a bekezdések sorköze:</p>
<pre class="brush:css">&lt;style type="text/css"&gt;
a {
  color: #800;
  font-weight: bold;
}

p {
  line-height: 1.2em;
}

h1 {
  font-family: georgia, serif;
}
&lt;/style&gt;</pre>
<p>A nyelv maga nagyon könnyen és gyorsan tanulható, hiszen a legtöbb stíluselem elég jól magyarázza önmagát (pl line-height: sorköz; width: szélesség; color: betűszín, border: keret) és ha egyszer megértette az ember a működését, nagyon szép dolgokra képes.</p>
<p>Sajnos megvannak a maga hátulütői is a nyelvnek, használatával igazán meg lehet tapasztalni a böngészők közti különbségeket: még a Firefox 2 és a Firefox 3 között is kellemes kis eltérések vannak (annak ellenére, hogy elvileg mindkettő megfelel a web standars-nek), az Internet Explorert pedig hadd ne említsem.</p>
<p>Mindezek ellenére számomra a webfejlesztés egyik legkedvesebb eleme.</p>
<p>Remélem érhető volt a cikk, ha pedig bármilyen <strong>kérdésetek van</strong>, ne féljetek azt a hozzászólásoknál feltenni; <strong>de persze jöhetnek javaslatok is</strong>! A következő CSS-sel kapcsolatos cikkben megnézünk néhány felhasználást (pl hogy mik is azok a CSS osztályok és hogyan is kell őket használni), amivel nagyon leegyszerűsödik a HTML oldalak formázása.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://blog.zoltanhosszu.com/2009/05/css-egy-szebb-es-jobb-jovoert/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
